4 jel az utolsó időkről – 2023

Ha a címlapokat olvassuk, nem nehéz észrevenni, hogy világunk lefelé ívelő pályán van. A politikai feszültségek, a természeti katasztrófák és a járványok egyre fokozódnak.

Úgy tűnik, egyre több hitvalló hívő esik el a hittől. Ez sokakat arra késztet, hogy elgondolkodjanak azon, vajon ezek az események a bibliai prófécia részei-e. Bizton állíthatom, hogy közelebb vagyunk az elragadtatáshoz és a nyomorúsághoz, mint valaha.

És még akkor is, amikor a világ a földi végnapok felé rohan, reményt találhatunk Isten Igéjében.

A következő prófétai esemény, amelyet a Szentírás leír, az elragadtatás.

Azon a napon „Maga az Úr száll le a mennyből parancsoló kiáltással, az arkangyal hangjával és Isten harsonaszójával. Először a meghalt hívők támadnak fel sírjaikból. Aztán velük együtt mi, akik még élünk és a földön maradunk, elragadtatunk a felhőkön, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben. Akkor az Úrral leszünk örökké” (1Thesszalonika 4:16-17, NLT).

1. A megtévesztés jele

Ahogy közeledünk az utolsó napok felé, Jézus azt mondta, hogy egyre nagyobb lesz a hamis tanítók általi megtévesztés veszélye. „Vigyázzatok, hogy senki se tévesszen meg benneteket. Mert sokan jönnek majd az én nevemben, mondván: Én vagyok a Krisztus, és sokakat megtévesztenek” (Máté 24:4-5). Egyre több ember fog vezetőket keresni, akik megszabadítják őket, és misztikusokat és vallási vezetőket keresnek majd, akik azt állítják, hogy mélyebb tudással rendelkeznek.

A megtévesztés lehet az egyik legnagyobb fenyegetés ma az egyházra nézve, de ez nem újdonság. Az ókori Izrael királyának, Jósiásnak a vallási reformjai előtt a papok – Isten képviselői a nép számára – hamis istenek bálványait állították fel a templomban.

A szinkretizmusnak ez a fajtája a mai világban burjánzik. Társadalmunkat a tolerancia kultúrája jellemzi, amely mindenki számára működik, kivéve a keresztényeket. Nagyfokú elfogadás és megértés van mindenféle erkölcstelen viselkedés iránt, mégis a világ elfogadhatatlannak tartja, hogy az abszolút Igazságról beszéljünk.

Erre válaszul egyes egyházak és lelkipásztorok eltávolodtak a helyes tanítástól. Ez nem csak egy újabb tendencia. Ez a megtévesztés szelleme, amely eluralkodott a kultúránkon. A ma zajló összes megtévesztés miatt nem tölthetjük az időnket minden pletyka üldözésével.

Jobb, ha az időnket a megoldásra összpontosítjuk, és ez Jézus Krisztus. A János 14:6-ban azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” Ő általa „megismerjük az igazságot, és az igazság szabaddá tesz [minket]” (János 8:32).

2. A Nemzetek közötti viták jele

Jézus figyelmeztette tanítványait, hogy a korszak végét „háborúk és háborúk híresztelései” fogják jellemezni, amikor a nemzetek egymás ellen támadnak (Máté 24:6, 7).

A viszálykodás fokozódását az idők jelének tekinthetjük. A Jelenések könyve azt mondja nekünk, hogy a konfliktusok – szüntelen, véget nem érő, szörnyű háborúk – betöltik majd a nyomorúság időszakát, és addig fokozódnak, amíg az egész világot be nem vonják.

Sok ország él ma békében, de a nemzetközi ügyekben egyre inkább érezhető az instabilitás. Jelentések szerint a kutatók ötven százaléka fegyverfejlesztéssel foglalkozik. A Földön minden férfira, nőre és gyermekre jut legalább egy katonai fegyver és négyezer kiló robbanóanyag. 2019-ben a globális katonai kiadások elképesztő 1,92 billió amerikai dollárra nőttek.

Bármennyire is megdöbbentőnek tűnik, a Biblia már régen megjósolta a konfliktusok, határcsatározások, faji háborúk és nemzeti csatározások eszkalálódását a végidőkre.

3. A pusztulás jele

Az utolsó napok megtévesztése és vitái mellett Jézus figyelmeztetett „éhínségekre, dögvészekre és földrengésekre különböző helyeken” (Máté 24:7). Olyan napokat élünk, amikor alig tudjuk bekapcsolni a tévét anélkül, hogy ne látnánk valakit, aki pénzt próbál gyűjteni az éhezők etetésére. Annak ellenére, hogy Isten megáldott minket egy termékeny, bőséges bolygóval, a világon emberek milliói szembesülnek az élelmiszerhiánnyal és az élelmiszerhiánnyal.

A COVID-19 világszerte felhívta a figyelmet az új betegségekkel szembeni sebezhetőségünkre, de nem ez az egyetlen járványkitörés napjainkban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a közelmúltban kitört a sárgaláz, a pestis, a Nipah-vírus, az agyhártyagyulladás és sok más betegség. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a „szuperbaktériumok” egyre inkább ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben.

A földrengések gyakoriságának és intenzitásának növekedését is tapasztaljuk. 1900 és 1969 között tízévente nagyjából hat nagyobb földrengés volt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a „nagy földrengések” ma már havonta több mint egyszer fordulnak elő, és a „nagy földrengések” minden évben megrázzák a Földet. Mindezek a pusztító tendenciák olyan jelek, amelyek Jézus Krisztus közelgő visszatérésére utalnak.

4. A szabadulás és a nyomorúság jele

Az utolsó időkben az Isten népe elleni ellenségeskedés robbanásszerűen megnő: „Akkor nyomorúságnak adnak majd át titeket, és megölnek titeket, és gyűlölni fognak titeket minden nemzetek az én nevemért” (Máté 24:9). Ennek már ma is látjuk a jeleit. A címlapok olyan keresztény üzletemberekről szólnak, akiktől elvárják, hogy tegyék félre a hitüket a világi, progresszív eszmék támogatására. Egyetemek és iskolai tanácsok bevallják, hogy rendszeresen kihagyják a keresztény tanári kar tagjait az előléptetéseknél.  Amerikában a kereszténységet mindenütt támadás éri.

A nyomorúság közeledtével még sokan fognak nagy árat fizetni azért, hogy a hitüket a mi világunkban élik meg.

Az Olajfákról szóló beszéd a Szentírás egyik legátfogóbb prófétai vázlata. Jézus azért osztotta meg velünk ezeket az információkat, hogy lássuk és megértsük az időket. A Máté 24:6-ban azt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok, hogy ne nyugtalankodjatok, mert mindezeknek be kell következniük”. A bibliai próféciák emlékeztetnek minket arra, hogy az utolsó idők megtévesztése, konfliktusai, pusztítása és nyomorúsága nem ér fel a Mindenható Istennel. Amikor olyan szörnyű eseményeket tapasztalunk, mint a COVID-19 világjárvány és az üldözés, a Szentírás emlékeztet minket arra, hogy Isten „kezdettől fogva véget hirdet”, és hogy „tanácsa megmarad” (Ézsaiás 46:10). Ha ebben az összefüggésben értjük meg a végidők jeleit, akkor csatlakozhatunk Pál apostolhoz, aki azt mondja: „Mert a mi könnyű nyomorúságunk, amely csak egy pillanatig tart, sokkal nagyobb és örökkévaló dicsőség súlyát munkálja nekünk” (2Korinthus 4:17).