Mi ez már megint? – kérdezhetik egyesek. Újabb apokaliptikus figyelmeztetés? A cím alapján éppen az is lehetne, de most nem egészen erről lesz szó.
Legutóbb épp a pápa esetleges lemondása került szóba és írásom középpontjában éppen egy olyan bibliai részlet áll, ami a katolikus hívők szemében a pápaság létjogosultságát hivatott alátámasztani.
- Hirdetés -
Biztosan kitaláltátok már, hogy Jézusnak Péterhez intézett szavairól van szó, amikor tanítványaival Cézárea Filippiben járt és feltette azt a bizonyos kérdést: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” A különböző válaszokat meghallgatva végül Péter is megszólal: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus nem rejtette véka alá, hogy ez a helyes válasz és megdicsérte Pétert, amiért Isten hangjára figyelt, majd elhangzik a sokat idézett és még többet vitatott mondat:
„Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” (Máté 16:17)
Nemcsak számunkra, de nyilván az ókori Izraelben élők számára is egyértelmű volt, hogy a görög Petros név követ jelent és bár azok közé tartozom, akik hiszik, hogy a meglévőn, vagyis Jézus Krisztuson kívül más alapot senki nem vethet1, a mondat mégis tartogatott meglepetéseket számomra.
- Hirdetés -
Abban is biztos vagyok, hogy a testté lett Szó, aki nemcsak világokat, de nyelveket is teremtett, a szójátékok mestere is, így Péter neve sem véletlenül került a mondatba, ugyanakkor az is egyre világosabb számomra, hogy Jézus itt nem az egyház felépítésére vagy hierarchiájára, hanem az emberiség pár ezer éves történelmét átszövő egyik kozmikus összefüggésre célzott, amivel a tanítványai minden bizonnyal tisztában voltak.
Megvizsgálva Cézárea Filippi földrajzi elhelyezkedését, kiderül, hogy milyen sziklára utalhatott Jézus. Cézárea Filippi az Ószövetség idején Básánként, vagyis a „kígyó helye” néven ismert területen feküdt, a Hermon hegy lábánál, amit annak idején két óriás király, Óg és Szíhón, a hírhedt Refaim és Anakim leszármazottai uraltak. Főbb városaikat, Edreit és Astárótot, az ókori Ugaritból fennmaradt rovásírásos táblák is említik.
A lényeg, hogy a helyszín mindenki számára ismert volt az ókori keleten. Egy időben a Pán-kultusz központjának számított és itt állt Zeusz egyik temploma is, akinek földi megtestesítőjét Augusztus Cézárban látták a Jézus idején élt rómaiak.
Történészek szerint egykor 20 pogány templom állt Hermon hegyén és környékén2.
- Hirdetés -
“Történészek szerint egykor 20 pogány templom állt Hermon hegyén és környékén”
Ugarit lakói szerint Edrei és Astárót jelképezték az alvilág bejáratát, vagyis a „pokol kapuit”. A tanítványok szemében Básán egyértelműen gonosz, baljós hely volt. A két szövetség közötti zsidó irodalom (például Énok 1. könyve) szerint, a bukott angyalok is itt, a Hermon hegyen érkeztek a Földre, hogy feleséget vegyenek maguknak az ember lányai közül3, akiknek a leszármazottait Nefilimnek hívták.
Vagyis Péter „ennél a sziklánál”, a Hermon hegy lábánál, a „pokol kapujában” vallotta meg, hogy Jézus a Krisztus, az Élő Isten Fia4.
- Hirdetés -
Jézus válasza tulajdonképpen hadüzenet volt. Nem kérdés, hogy az egyháznak, a hívők közösségének alapja, maga Jézus, ugyanakkor itt Jézus arra is utal, hogy „erre a sziklára”, a „pokol kapujára” építi az egyházát és az, vagyis a kapu, nem lesz képes ellenállni annak.
Sokszor hajlamosak vagyunk kizárólag üldözöttként tekinteni az egyházra, ahol a hívők szinte kizárólag Sátán támadásainak visszaverésével vannak elfoglalva, pedig ez nem így van.
Mióta képes például egy kapu támadni? Egy vár vagy erődítmény esetében a kapu egyértelműen a védelem eszköze. A jelen esetben pedig Isten királysága a támadó. Jézus ezzel a kijelentésével személyesen adta át a hadüzenetet a címzettnek a „pokol kapujában”. A támadás a kapu ellen irányul, ami nem lesz képes ellenállni a rohamnak. A diadal egy kapu esetében annyit tesz, hogy épen és zárva marad. Ennek a kapunak ez nem fog sikerülni.
