Aktív Hit vagy Passzív Hit?

„Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem ér semmit?” Jak.2:20 (EFO)

A definíció így hangzik:

„A hit (Istenben való bizalom) a reménylett dolgoknak VALÓSÁGA, és a nem látható dolgokról való MEGGYŐZŐDÉS”.

De hogyan jutunk el ebbe az állapotba? A Biblia leírása alapján ez egy folyamat. Az Istenben való bizalom (hit) elsőször is az Isten Élő Igéjéből, annak MEGHALLÁSÁBÓL indul, majd annak a „bevétele” MEGEVÉSE („edd meg ezt a türetet (könyvtekercset).. én pedig felnyitottam azért az én számat, és megetette az Írást velem,… TÖLTSD MEG VELE A BENSŐDET ezzel….és az Irás olyanná vált … mint az édes méz.

Ez.3:1-3 majd „.. mindezeket a dolgokat. A Lukács evangélium 2:19-ben az áll, hogy Mária az angyali üzenetet MEGŐRIZTE, és FORGATTA az ő szívében..”
Szóval ez egy folyamat.

A hit, tehát olyan, mint a MAG, képes MEGFOGANVÁN NÖVEKEDNI, ha MEGFELELŐEN VAN KEZELVE.
A meghallás a fülön keresztül történik, és onnan elplántálódva a szívben növekszik.

MEGHALLANI – MEGENNI – FORGATNI a szívben – ÉS ENGEDELMESKEDNI. mely folyamatnak a következményeként a HIT növekedni fog.

Mikor nem működik a hitünk? Jakab apostol ezt „halott” hitnek nevezi. A halott hit inaktív, ez a meg nem valósult, meg nem élt hit, megmarad ELMÉLETI szinten, így aztán nincs meg az ígéretek bekövetkezésének megtapasztalása.

Ennek az a következménye, hogy csak álmodozunk, és folyton keresztyén „celebeket”, „márkás hívő testvéreket”, ideálokat keresünk magunknak, és azokat nézve tétlenül álmodozunk az általuk megélt történésekről, csodákról melyet ők átéltek, és melyekről nyilvánosan bizonyságot is tesznek.

Ilyen esetben van az, hogy megcsökik a hitünk a növekedésben, és csecsemőkorban, passzívan marad. Így ahhoz, hogy Istennel való kapcsolatát „szinten tartsa”, folyamatosan, „megfogható, meglátható” bizonyítékra, csodákra van szüksége.

Lassan kialakul, a csodafüggőség, mert pusztán ez jelenti számára, ez teszi megfoghatóvá, láthatóvá számára Isten létét.

Pedig mit is mondtunk? Azt, hogy a HIT a NEM LÁTHATÓ dolgokról való meggyőződöttség, de számukra azonban láthatóvá kell tenni, hogy mindig meggyőződjenek Őróla.
Arra a következtetésre jutottam magamban, hogy:

a „meg nem valósult hit” oka a „BIZALOMHIÁNY ”, a „bizalomhiány” oka pedig „MEGISMERÉS HIÁNYA az „ŐT TÖRTÉNŐ MEGISMERÉS HIÁNYA” pedig aztán támaszthat egy állandó igényt a „pót cselekedetekre” – „nekem is tennem kellene” valamit.
Ezek a holt cselekedetek, mégpedig az emberi elme, az intellektus, tanácsolta cselekedetek, melyek a bukott Ádám „tudásának” következményei.

Áldott napokat. Miklós Molnár