Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden. Ilyen jellegű megbetegedésről a Biblia is ír a Krónikák könyvbében. (Lásd keretes írásunk.)
Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.
- Hirdetés -
A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös kutatása szerint.
2700 ÉVES POTTYANTÓS LUXUSVÉCÉT VIZSGÁLTAK
A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében található „pottyantós” kő illemhely alatt találták meg. A pöcegödörből üledékmintákat gyűjtő kutatást Dafna Langgut vezette, aki többek közt a Tel-avivi Egyetem régészeti tanszékének is munkatársa. A feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.
„A bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak, némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, alultápláltsághoz, fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz,
- Hirdetés -
extrém esetekben akár halálhoz is vezethet”
– mondta a ynetnek.
Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte közepén egy lyukkal. „A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, melyet csak a gazdagok és magas rangúak engedhettek meg maguknak” – hangsúlyozta a kutatónő.
BÉLFÉREG-HALÁL A BIBLIÁBAN
Meglepő módon a Krónikák második könyvében a mostani felfedezéshez tökéletesen illeszkedő bibliai történetet olvashatunk a júdabeli Jórám király haláláról. A leírás szerint Jórám király 32 éves korában kezdett el uralkodni Jeruzsálemben, ám regnálása mindössze 8 évig tartott. Ennek az oka az volt, hogy Isten szemében gonosz dolgokat művelt, a Biblia főként a bálványimádást és a paráználkodást emeli ki. Illés prófétán keresztül érkezett meg hozzá Isten ítéletének üzenete, mely szerint gyógyíthatatlan bélbajba fog esni tettei miatt, és napokon át tartó szenvedés után meg is hal. „Megveré őt az Úr felette nagy bélbajjal, mely gyógyíthatatlan vala. És ez így volt napról-napra, egészen a második év végéig, midőn belei kifolytak a betegség miatt, és meghala nagy kínokban” (2Krón. 21:18-19a) Történészek számításai szerint Jórám király a Kr.e. 840-es években uralkodott.
- Hirdetés -
KIRÁLYI KILÁTÁS A JERUZSÁLEMI SZENTÉLYRE
Akkoriban gyógyszer hiányában nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét – a leletek szerint a gazdagokat is – érintő bélférgességből, a fertőzöttek életük végéig szenvedhettek a parazitáktól.
A ma már Jeruzsálemhez tartozó, de az ókori városon kívül, délre található királyi birtok az időszámításunk előtti 7. század közepéből, a késő vaskorból származik.
- Hirdetés -
Gazdagon megmunkált kőtárgyakat is találtak a helyszínen, és a palota szomszédságában lenyűgöző kertre bukkantak, ahonnan
kilátás nyílt az ókori városra és a Szentély dombjára.
Az archeoparazitológiának nevezett kutatások során a bélféregpeték mikroszkopikus maradványait vizsgálják, megismerik a betegségek és járványok történetét, és információt nyernek a korabeli higiéniáról, életmódról és az egészségügyi feltételekről.
(MTI/Hetek)
